Adományozás - Támogatás
- a számviteli törvény szerint adomány a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás
- a civil törvény is ezzel azonosan fogalmaz, miszerint adomány a civil szervezetnek a létesítő okiratában rögzített céljaira, ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás
- társasági adóról szóló törvényben foglaltak szerint adomány a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, akkor, ha az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak.
- általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem minősül értékesítésnek a közcélú adomány és nem az a közcélú adományozás sem. Közcélú adomány, közcélú adományozás, amikor a közhasznú szervezet részére, a Civil tv.-ben nevesített közhasznú tevékenység támogatására történik termék átadása, szolgáltatás nyújtása.
- Feltételei:
- a körülmények valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű célt;
- nincs vagyoni előnye az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal,
- az adományozó rendelkezzen a közhasznú szervezet által kiállított igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt.
- a 350/2011.(XII.30) kormányrendelet szerint adomány az a pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet az adományozó az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat.
A magyarországi szabályok szerint tehát a civil szervezetek korlátlan értékben fogadhatnak el az alapító okiratban megfogalmazott céljaikat és tevékenységeiket támogató hozzájárulást: vagyis adományt. Az adomány lehet pénzbeli vagy tárgyi adomány, illetve szolgáltatás (pl. pro bono felajánlott tanácsadás, képzés, stb.).
Az adományért cserébe ellenszolgáltatás nem adható (ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatás - ajándék viszont igen).
A kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy nem tekintjük ellenszolgáltatásnak, ha az adomány nyújtásakor az adományozott az adományozónak dolgot vagy szolgáltatást nyújt, melynek értéke nem haladja meg a minimálbér értékének a 25 %-át. (Ez 2023-ban 58.000 Ft, és 2024-ben 66.700 Ft.
A társasági adóról szóló és az általános forgalmi adóról szóló törvények szerint nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.
Az adományozó nem juthat gazdasági vagy versenyelőnyhöz adománya révén. (Ez azért is fontos, mert adományozó nem csak magánszemély lehet, hanem gazdasági társaság is.) Az adományfogadás jogi hátterét, az erre vonatkozó adózási szabályokat és adminisztrációs kötelezettségeket külön törvény rögzíti.
Az adományok a civil szervezetek többsége számára jelentős bevételi forrást képviselnek, ugyanakkor az anyagi támogatáson túl többet is jelentenek. Az adomány nem más, mint az adományozó bizalma, a szervezet céljainak megbecsülése és támogatása; a rendszeres adomány pedig valódi elköteleződés. Az adományozó bizalmat ad a szervezetnek arra, hogy adománya jó célt szolgál, és felhasználása az adománykérésnek megfelelően történik. Az etikus adománygyűjtés (beleértve az adományok felhasználásáról szóló tájékoztatást és beszámolókat) ezért a civil szervezetek megbízhatóságának és az adományozói bizalom megtartásának biztosítéka.